Vasárnap szövetségi választást tartanak Németországban, mi pedig ennek apropóján pár nappal ezelőtt egy több kérdésből álló szavazást indítottunk, hogy megtudjuk olvasóink véleményét a győzelmi esélyekről, a lehetséges koalíciókról, illetve a majdani német kormány Magyarországhoz való hozzáállásáról. A válaszok alapján született eredményeket most ismertetjük.
A vasárnapi szövetségi választás előtt pár nappal csökkent az SPD előnye a CDU-hoz képest, a legújabb mérés szerint a két párt közötti különbség csupán 2 százalék. Ezzel párhuzamosan tegnap megtartásra került egy vita, amelyen valamennyi parlamenti párt képviseltette magát és igen fontos kijelentések hangzottak el a lehetséges koalíciókötésekre és az eddig elhallgatott külpolitikai kérdésekre vonatkozóan.
A hétvégén parlamenti választások lesznek Németországban, az új kormány összetétele mellett hamarosan eldőlhet az is, hogy ki lesz Angela Merkel kancellár utódja. A választás előtti hetek igencsak fordulatokban gazdagon teltek, hiszen nagyon meggyengült Merkel kancellár pártja, a CDU/CSU és megerősödött a szociáldemokrata SPD, illetve a Zöldek is. Megnéztük, melyik eddig a 2021-es német választás 5 legváratlanabb fordulata.
Nyakunkon a német szövetségi választás, már csak pár napot kell várnunk arra, hogy Németország választópolgárai arról döntsenek szeptember 26-án, hogy ki vezesse tovább az országukat. A mostani választás már csak azért is rendhagyó, mert ezúttal már nem méretteti meg magát Angela Merkel, aki 16 év után hagyja el a kancellári hivatalt. A verseny éppen ezért szokatlanul kiegyenlítetté vált a pártok között, amely hosszadalmas koalíciós tárgyalásokat vetít előre a jövőre nézve. Ennek ellenére a választás kimenetele igen jelentős hatást gyakorolhat mind Európára, mind pedig a német-magyar kapcsolatokra. Ön szerint ki fog nyerni? Szavazzon a Portfolio-n!
Utolsó hetéhez érkezett a német választási kampány, amelynek nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben. Bár továbbra is az SPD vezet a közvélemény-kutatásokon, így jelenleg a szociáldemokratáknak van a legnagyobb esélyük átvenni a kancelláriát, az sem kizárt, hogy sikertelen koalíciós próbálkozások esetén végül mégis a CDU vezetésével alakul kormány. Minden esetre akárki is fogja irányítani Németországot a jövőben, nagy kérdés, hogy mi lesz Angela Merkel örökségével, illetve, hogy az új kormány mennyiben kívánja folytatni a 16 éve hivatalban lévő kancellár politikáját. Többek közt ezeket a kérdéseket boncolgatja az Unicredit vezető közgazdásza kapcsolódó elemzésében.
Friss mérések szerint a CDU leghűségesebb támogatóit veszíthette el a mostani választás kampányában, ebben pedig igen nagy szerepe van Angela Merkel távozásának – írja a Politico.
Tagnap este sor került az utolsó televíziós vitára a kancellárjelöltek között a héten megrendezésre kerülő német szövetségi választást megelőzően. A vita során feltűnően sok kérdésben mutatkozott egyetértés az SPD-s Olaf Scholz és a Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock között. Ennek megfelelően leginkább a CDU-s jelölt, Armin Laschet véleménye különbözött a többiekétől. Meglepő volt, hogy a vita során szinte egy szó sem esett külpolitikai vagy az Európai Uniót illető tervekről. Az eseményt követően gyorsan meg is érkeztek az első eredmények, miszerint ezt a vitát is magasan nyerte Scholz a nézők körében.
Már ma is egyre több európai vezető veti fel, hogy a koronavírus miatt fellazult brüsszeli deficitkövetelményeket nem kéne a korábbi, roppant szigorú formában visszahozni. Amíg csak olasz és francia gazdaságpolitikusok pedzegetik a Stabilitási és Növekedési Paktum reformját, semmi új nincs a nap alatt. Csakhogy Németországban hatalmas fordulat van előkészülőben: az SPD 16 év után söpörheti el az európai fiskális szigor zászlóshajóját, a CDU-t. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt ígéretei között ott van a nagyobb állami költekezés, igaz, csak belföldön. De ha a Zöldek is részei lennének a koalíciónak, minden esély meglenne arra, hogy Brüsszel ezentúl tartósan szemet hunyjon a költekezés felett. Ha a növekedési szempontokat nézzük, az SNP reformja indokolt, de a jelentős kockázatok miatt alapos mérlegelést igényel a döntés. A német választás azonban nemcsak a fiskális szigor, hanem az EU új, történelmi jelentőségű vívmányának sorsát is eldöntheti.
Armin Laschet, a CDU jelöltje nem igazán találja a helyét a német választási kampányban. A politikus és pártjának népszerűsége még mindig nem tudott elmozdulni a mélypontról, az SPD-s Olaf Scholz pedig továbbra is vezet a méréseken. Laschet bízott abban, hogy legalább a televíziós vitákkal képes lesz javítani pozícióján, de csalódnia kellett. De mi állhat az enervált kampány hátterében? A Spiegel csapata egy hónapon keresztül követte Laschetet, a látottak alapján pedig öt olyan tényezőt nevezett meg, amelyek hozzájárultak az eddig nem túl sikeres szerepléshez.
Ismét 20 százalék fölé emelkedett a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága a szeptember 26-i szövetségi parlamenti választásra készülő Németországban, de továbbra is a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a legnépszerűbb - mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.
Egyre közeledik a német választások időpontja, a pártok pedig már teljes mértékben kampányüzemmódba kapcsoltak. A CDU/CSU például az utóbbi időszakban minden erejével igyekezett szavazóit mozgósítani elsősorban azzal, hogy elmondásuk szerint csak ők képesek egy olyan koalíciót megakadályozni, amelyben részt venne a radikális Baloldal (Linke). Olyannyira, hogy még maga Angela Merkel is felszólalt a témában. Na de mi is valójában a probléma a Baloldallal, illetve mekkora esély van rá, hogy valóban a kormányrúd közelébe kerülhetnek? Elemeztük azt is, miként lehetne kancellár Armin Laschet akár egy vesztes választási eredmény esetén is.
A német kancellárjelöltek második televíziós vitáján is a szociáldemokrata jelölt szerepelt a legjobban a vasárnap este sugárzott műsor után közölt első felmérés szerint.
Vasárnap este fontos vitára került sor a 2021-es német választás hajrájában a három legesélyesebb párt vezetőjének részvételével. Az eseményen Armin Laschet leginkább az SPD jelöltjét Olaf Scholzot támadta, vélhetően abból adódóan, hogy a CDU már hetek óta az SPD mögött áll a közvélemény-kutatásokon. A jelöltek ezúttal is számos témában fejthették ki véleményüket és ütköztethették érveiket Németország jövőjét illetően. A kérdések között szerepelt többek közt a klímaválság, az adópolitika, a lehetséges koalíciók, illetve az egészségügyi és nyugdíjrendszer is.
Olaf Sholz szerint személyes célja, hogy a CDU/CSU-szövetség ellenzékbe kerüljön a német szövetségi választást követően. A kancellárjelölt válaszában kitért egy baloldali kormánykoalíció lehetőségére is – írja a Süddeutsche Zeitung.
A német választások közeledtével a közvélemény-kutatásokon első helyezett SPD egyre inkább igyekszik kancellár-jelöltjét, Olaf Scholzot úgy beállítani, hogy benne fedezhető fel a legtöbb hasonlóság a németek körében még mindig nagyon népszerű Angela Merkellel. Scholz még Merkel ikonikus rombusz-alakú kéztartását is átvette egy címlapfotó erejéig. Közben Merkel már külön nyilatkozatban igyekezett hangsúlyozni, hogy hatalmas különbségek vannak az ő és Scholz elképzelései között. De vajon mennyi igaz ebből? A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) elemzésében összefoglalta, mennyiben hasonlít Scholz a 16 éve regnáló kancellárra.
Az Európai Unió erősebb világpolitikai szerepvállalása mellett foglalt állást Olaf Scholz német alkancellár hétfőn Párizsban.
A mostani német választás kampánya hétről hétre képes produkálni váratlan fordulatokat. Ezt igazolja az is, hogy a pártok mostani népszerűségi mutatói alapján minimum három párt összefogására lesz szükség, hogy működőképes kormánykoalíció alakulhasson Berlinben. Ehhez azonban olyan pártoknak is együtt kellene működniük, amelyek irányvonala meglehetősen eltérő képet fest, így elhúzódó tárgyalásokra lehet számítani a választást követően. Nagyon nem mindegy azonban, hogy milyen összetételű koalíció fogja kormányozni Németországot a jövőben, ennek megfelelően sorra vettük és elemeztük a lehetséges koalíciós felállásokat.
Angela Merkel vasárnap nyilvánosan méltatta utódjelöltjét, Armin Laschetet a német szövetségi választás hajrájában – írja a Hill.
Markus Söder CSU-elnök szerint a CDU/CSU-szövetségre a legnehezebb idők köszönthetnek, amennyiben nem nyeri meg a szeptemberi szövetségi választást és nem lesz képes kormányt alakítani – írja a Politico.
Közeledik a német szövetségi választás időpontja és az már most biztosan kijelenthető, hogy régen láthattunk ilyen fordulatokban gazdag kampányt az elmúlt években. Az SPD továbbra is erősödik a második helyre szorult CDU-val szemben, a kereszténydemokraták viszont több próbálkozás ellenére is képtelenek voltak lendületbe hozni kampányukat, pedig még Angela Merkel is ringbe szállt, hogy a CDU-s jelöltet, Armin Laschetet méltassa. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a választók sokkal inkább az SPD-s jelöltben, Olaf Scholzban látják Merkel örökösét, amelyet a kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitájának értékelése is jól mutat. Mindeközben Scholzra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy valljon színt annak kapcsán, hogy egy választási győzelem esetén összeállna-e a radikális baloldali Linke-vel.
Mennyivel emelkedtek az árak?
Az ukrajnai fegyverszállítások leállítása kellene ehhez - mondja Peszkov.
Az új egyházfő már most kijelentette: Ferenc pápa örökségét kívánja folytatni.
Egyre több tapasztalatot szereznek a cégek.
Elsőként Donald Trump jelentette be a sikert.
Genfben egyeztet az USA és a távol-keleti ország.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
